Köldökzsinór

Győr, 2009 nyara. Egy fiatal, harminckét éves anya a császármetszés után hat nappal meghalt. A család úgy érezte, műhiba történt. Valószínűleg a császármetszéskor a vékonybelét több helyen megvágták, s ez okozhatta a súlyos mérgezést, amely a halálát okozta. A vágás műtéti kockázat, azonban ennek szövődményeit nem észrevenni szakmai hiba – legalábbis ez volt az álláspontja a családnak. A férj ugyanis többször panaszkodott a kezelő orvosoknak, de az egyre romló állapotú feleségénél nem végezték el időben azokat a vizsgálatokat, amelyekkel megmenthető lett volna. Gondatlan veszélyeztetés, emberölés fel sem merült. A per előkészítése folyamatban van, a szakértői álláspont szerint a foglalkozási szabályszegés sem merült fel.

Kaposvár, 2009. november. A másodfokú bíróság jelentősen enyhített annak az orvosnak az elsőfokú verdiktjén, aki nem ismert fel egy méhen kívüli terhességet. Ennek következtében az öt hónapos terhes nő és magzata meghalt. A méhen kívüli terhesség diagnosztikai eljárásokkal kiszűrhető lett volna. Az ügyészség halált okozó, foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetéssel vádolta a kezelő orvost, ezt már az elsőfokú bíróság enyhítette gondatlan veszélyeztetés vétségére. A bíróság eltiltotta a praktizálástól és egymillió forintos pénzbüntetésre kötelezte. A másodfokon a pénzösszeg 450 ezerre olvadt, és az orvos tovább praktizálhat. Praktizál is.

Két történet a közelmúltból. Ábrahám László műhibaperekre specializálódott ügyvéd ezeket azért hozta fel, hogy alátámassza, mennyire távol áll a bíróságoktól az, hogy akár a gondatlan veszélyeztetést is kimondják orvosi műhibaperek kapcsán. – Sőt – teszi hozzá – az orvosok, kórházak ellen többnyire még a nyomozati szakban megszűnik az eljárás. Ezért is különleges példája a magyar igazságszolgáltatásnak a Geréb Ágnes szülészorvos ellen folyó per. Geréb ellen korábban több ügyben indult eljárás, ezeket az ügyeket tavaly ősszel a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) egyesítették. Az orvosi műhibaperek történetében eddig egyedülálló módon a PKKB azt indítványozta, hogy a halált okozó, foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés a szakértői véleményekre fi gyelemmel emberölésre minősüljön át. (Az eset 2007-ben történt, egy elhúzódó szülésnél a magzat elakadt, és oxigénhiány miatt meghalt.)

A tavaly november 19-én tartott tárgyalási napon Geréb Ágnes hosszan sorolta azokat az érveit, amelyek a vád főbb pontjait cáfolták (ezeket kegyeleti okokból nem ismertetjük – A Szerk.). Ezután indítványozta a bíró a vád szigorítását. S vajon mi alapján mérlegelhetett a bíró? A rendelkezésére álló tárgyalási jegyzőkönyv és a szakértői vélemények alapján. Csakhogy a jegyzőkönyv finoman szólva sem fedi a tárgyaláson elhangzottakat. Valamilyen oknál fogva épp azok a részek hiányoznak belőle, amelyek a Geréb Ágnes ellen felhozott orvosszakmai vádakat cáfolnák. – A praxisomban ilyen komoly következményekkel járó mulasztással még nem találkoztam – mondja Ábrahám László, akit a Figyelő tavaly a top húsz ügyvéd közé választott. „Pár mondatos elírások megesnek olykor, de ilyen „erős” tévedés nem.”

És nem ez az egyetlen furcsaság. A jegyzőkönyvben az olvasható: „Hozzájárulok, hogy a bíróság felolvassa a nyomozás során tett tanúvallomásomat.” Az igazság ezzel szemben az: Geréb határozottan azt válaszolja a bírónő kérdésére, hogy nem járul hozzá a felolvasáshoz. Már csak azért sem, mert akkor, amikor gyanúsítottá vált, ezt a vallomását visszavonta, mert úgy ítélte meg, hogy a zaklatottságtól nem volt teljesen összefüggő, és egy tárgyaláson félreérthetők lennének a szavai.

Ábrahám elmondja: a jegyzőkönyv kulcsfontosságú. Ha fellebbviteli szakba kerül az ügy, a bíróság csak ebből tud tájékozódni. Ahhoz, hogy igazságos ítélet szülessen, szükséges lenne a jegyzőkönyvet módosítani. Az ügyvéd szerint már a vád egyediessége (emberölés) és a jegyzőkönyv „elírásai” miatt is fennáll az a lehetőség, hogy Geréb koncepciós per áldozata lesz, és esetével a szülészeti-nőgyógyászati lobbinak engedelmeskedve példát statuálnak az otthon szülést választóknak. Szabó Noémi Anna bírónő szakértői véleményre hivatkozva javasolja az emberölés vádját.

Ábrahám azt mondja, a szakértő személyes felelősséggel tartozik az általa elmondottak miatt. – Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 9-es számú módszertani levele tartalmazza azt, ami a szakértőkre vonatkozik. Vagyis az elfogulatlanságnak a szakértői eljárás minden szakaszában érvényesülnie kell. Ha ez nem valósul meg, akkor a szakértő megsérti a büntető törvénykönyvet, és hamis tanúzást követ el egy büntetőügyben, így büntetőjogilag felelősségre vonható – fejti ki az ügyvéd.

A Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, a PKKB hozott egy végzést korábban, amelyben súlyosabb bűncselekmény megvalósulásának lehetősége miatt átirányítaná az ügyet a Fővárosi Bíróságra. Ezt a végzést akkor az FB visszaküldte. Dr. Frech Ágnes hozzáteszi, a PKKB azóta egy újabb végzést hozott, ezért várhatóan az ügy a Fővárosi Bíróságon folytatódik. Vagyis újraindul a tárgyalás. Ez nem azt jelenti, hogy a Fővárosi Bíróságon megáll a súlyosabb minősítés, azaz az emberölés.

– A PKKB orvos szakértői véleményre hivatkozva ugyan ezt javasolja, de függetlenül attól, igaza van-e vagy sem, önmagában az emberölés felmerülésének ténye miatt került az ügy egy magasabb hatáskörű intézményhez, vagyis a Fővárosi Bírósághoz – mondja Frech, hozzátéve: ha a hangfelvételek és a szöveg valóban nem egyezik számos ponton, akkor az eljárásjogi hiba, és kijavítható. Arra a kérdésünkre, hogy miért olvasott fel a bíró egy visszavont tanúvallomást, amelynek felolvasására még csak engedélyt sem kapott Geréb Ágnestől, Frech azt válaszolja, bizonyos esetekben lehetőséget teremt erre is a jogszabály. A panaszokat körültekintően kivizsgálják.