HTML

KÖLDÖKZSINÓR

A szülés mélyen személyes ügy, megtagadhatatlan emberi jog. Ez a blog azért jött létre, hogy minél szélesebb tájékoztást nyújtson az otthonszülésről.

Tovább...

Az otthonevés gyalázata

2010.06.14. 16:13 :: koldokzsinor

 

"Tudjuk jól, milyen mérhetetlen kockázatot jelent otthon enni. Ha a felelőtlen kismama, (kispapa, kisgyerek, kisöreg, sőt nagymama, nagypapa, nagy gyerek és nagy öreg), csak úgy, ripsz-ropsz magához veszi az ételt, fékevesztett ámokfutásával határtalan veszélyeknek teszi ki magát és környezetét.
Hogy fog infúzióban epegörcsoldót kapni az, aki előre nem látható okokból marhapörit reggelizett hideg töltött káposztával? Szakképzett pincérekkel, jól felszerelt étteremben ilyen malőr nem fordulhatna elő. Na jó, ha mégis előfordul, akkor majd megkapja azt a nyavalyás infúziót. Vagy ha mégse kapja meg, legalább szakmailag megmagyarázzuk, hogy, az nem is műhiba volt, hanem a kedves vendég egészségét szolgálta. Mennyivel jobb ez, mintha csakúgy szenvedne otthon magában az epegörcstől?" 

Az arthurangyal.blog.hu - n olvastuk :)

"Véreim, honfoglaló szittyák, magyar proletárok! Egységbe szólítok mindenkit jobbról és balról, még azt a néhány bal- és jobbfácánt is, aki tévedésből középen maradt!

Újabb liberális gyalázat, hedonista nyugatmajmoló őrület ássa alá sorsüldözte nemzetünk jövőjét. Gátat kell végre szabnunk az otthonevés bűnös szokásának. Hogy engedhetünk meg most a XXI. században ilyen jogot, rendet és gazdaságot felborogató kártékony devianciát?

Tudjuk jól, milyen mérhetetlen kockázatot jelent otthon enni. Ha a felelőtlen kismama, (kispapa, kisgyerek, kisöreg, sőt nagymama, nagypapa, nagy gyerek és nagy öreg), csak úgy, ripsz-ropsz magához veszi az ételt, fékevesztett ámokfutásával határtalan veszélyeknek teszi ki magát és környezetét.

Hogy fog infúzióban epegörcsoldót kapni az, aki előre nem látható okokból marhapörit reggelizett hideg töltött káposztával? Szakképzett pincérekkel, jól felszerelt étteremben ilyen malőr nem fordulhatna elő. Na jó, ha mégis előfordul, akkor majd megkapja azt a nyavalyás infúziót. Vagy ha mégse kapja meg, legalább szakmailag megmagyarázzuk, hogy, az nem is műhiba volt, hanem a kedves vendég egészségét szolgálta. Mennyivel jobb ez, mintha csakúgy szenvedne otthon magában az epegörcstől?

És ott vannak az ártatlan kicsinyek, akik – tévedésből – mosóporból főzött tejbegrízt kaphatnak! Mit sem ér akkor a mosópor nanotechnológiás intelligenciája. Akkor szakember kell, de azonnal, aki a gyermek gyomrát kimossa, mert különben csak a halovány remény marad, hogy időben ér oda a mentő, és erre csak akkor van esély, ha a veszélyes por fékezett habzású volt.

Sőt bárki félrenyelhet, és nem lesz ott felszerelt műtő szakképzett tüdősebésszel, hogy kioperálják a csirke farhátat a pájslijából. Cikákolásától infarktust kaphat a nagypapa, és nem lesz, aki újraélessze, ijedtében leesik a székről a nagymama és kész a combnyaktörés, hogy egyéb előre nem látható életveszélyes komplikációkról már ne is beszéljek.


Rosszindulatú demagógia azzal előhozakodni, hogy az otthonevés természetes dolog, hogy az emberek évezredek óta sütnek-főznek, és meg is eszik azt úgy saját kedvükre: akkor és ott, amikor és ahol éppen akarják.. Még hogy a kismamának (kispapának stb.), joga van a háborítatlan otthonevéshez! Hogy képzelik az otthonevést propagáló felforgató börtöntöltelékek, hogy az egyén alapvető emberi joga lenne eldönteni, hogy hol akar enni??? A társadalom legfőbb érdekei indokolt esetben igenis korlátozhatják az egyén jogait, márpedig az össztársadalmi érdek, hogy mindenki menjen arra hivatott szakemberhez, aki majd jó pénzért európai színvonalú éttermi ellátásban részesíti. Ez biztosítja a pénzünk körforgását, minél több emberrel bonyolítjuk meg, annál több munkahelyeket őrzünk meg, és annál nagyobb lesz a GDP-nk. Márpedig annál fontosabbat, mint hogy jó helyen legyünk az országrangsor statisztikákban, elképzelni sem lehet. Lehet-e annál szívet melengetőbb érzés, minthogy a GDP rangsorban előrébb vagyunk a románoknál, netán egy hellyel közelebb jutottunk az osztrákokhoz? Ugye nem, hát ezért is kell étterembe járni, és nem próbálkozni a horrorba illő otthonevéssel.


Hát milyen sekélyes érvelés az, hogy otthon enni békés, boldog, netán örömteli esemény? Hogy háborítatlanul, emberi körülmények között, a futószalagon való gyorsetetés érzése nélkül hódolhatnak az evés örömeinek? Még hogy jó nekik! Ebben csak az otthonevők mérhetetlen egoizmusa mutatkozik meg! Csak magukra gondolnak, hisz nem jó ez sem a pincérnek, sem a konyhafőnöknek, hogy az enni készülőt étterembe vivő taxisról már ne is beszéljek! Velük bezzeg nem törődnek, csak a saját boldogságukkal! Ez polgári népnemzetünk szégyene, mely a butuska kismama (kispapa stb.) döntési szabadságát a közérdek elé helyezi.


Ad abszurdum, a legelvetemültebbek nemcsak a megvett kiflit, parízert eszik meg otthon, de még főznek is hozzá, és ezzel minden kamarai tiltás ellenére aktívan segédkeznek eme ocsmány divat terjesztésében. Az a mindenre elszánt renegát konyhafőnök, aki Angliában kitanulta ennek a halált hozó mételynek a kunsztjait, még mindig itt kártékonykodik közöttünk, hogy a drogosok és szexuálisan eltévelyedettek erkölcsi fertőjévé vált Hollandia nyomorúságos példáját kövessük a kontrollját vesztett otthoni zabálásban. Hát nem és nem! Minden talmi tekintélyemet latba vetem és minden haveri protekciómat megmozgatom, hogy az az elszánt boszorkány végre az inkvizíció máglyájára, vagy legalább dutyiba kerüljön! Evett nálam meg a haverjaimnál épp elég politikai nagykutya lánya, felesége annyiszor, hogy most mi kérhessünk tőlük egy kis szívességet. Ne higgye, hogy szabadon garázdálkodhat! Nem lesz itt semmiféle korrekt törvényi szabályozás, meg esélyegyenlőség, meg óvatos legalizálás. Marad a joghézag, a hivatásos konyhafőnökök érdekeit szolgáló jó magyar gyakorlat, nem fogja egy maroknyi piacot romboló terrorista tönkretenni a jó kis zsíros üzletünket. Most ne hozakodjon elő senki azzal, hogy engem önös érdek, netán pozícióféltés vezérel! Az, hogy én vagyok a magyar gyorsétterem-láncok kamarájának elnöke, az nem számít, csak az, hogy én vagyok a felkent szakember, aki megmondja a frankót nektek.


Egy szónak is száz a vége: nem szabad úgy hozzáállni, hogy csak a nehéz, bonyolult, nagy szakácstudást igénylő ételekért, vagy a kényelemért érdemes étterembe járni. Nincsenek könnyen, gyorsan, otthon elkészíthető biztonságos ételek. Mindegyik hordoz magában előre nem látható veszélyeket. Aki főzni akar, álljon be szakácsnak hozzánk, aki enni akar, az járjon étterembe! Ha naponta többször is, válassza a gyorséttermeket! Mi csak a pénzét akarjuk, cserébe megvédjük minden olyan veszélytől is, aminek semmi realitása, de nagyon jól lehet riogatni vele és mi jól élünk belőle.


(Ha netán valakinek valamik sántítanak az okfejtésben, ne aggódjon: „A hiba nem az ön készülékében van!” És remélem, könnyedén megtalálja ugyanezeket a hibákat az otthonszülés körüli hisztériában is…)"

 

 

Az arthurangyal.blog.hu -n olvastuk:)

 

Címkék: otthonszülés mostanában