A magzatszurok a magzat széklete. A magzat bélcsatornájában keletkezik. Zsírnemű anyagokból, sejtekből, nyákból és epéből áll, hámsejteket, nyálkadarabokat, lenyelt magzatvizet tartalmaz.
Színe zöldesfekete. Általában a szülés utáni egy-két napon belül az újszülött végbelén keresztül kiürül. A baba a méhen belül normálisan is ürít az utolsó időben mekóniumot, aminek állaga sűrű, nyúlós, tapadós. Sokszor alig lehet lemosni a megszületés után a baba bőréről. Ez a fajta mekónium nem oldódik vízben. Ha például egy medencevégű fekvésben lévő magzat magzatvizét ún. amnioszkópos vizsgálattal (lásd blogunk Amnioszkópia című cikkét) megnézzük, előfordul, hogy látunk a magzatvízben mekónium-darabokat úszkálni. Ez nem kóros. De ha a mekónium állaga megváltozik (éppen úgy, mint amikor a mi formált székletünkből – akár vizsgadrukkra, akár betegségtől - hasmenéses széklet válik), az a magzatvízben föloldódik, a magzatvizet megfesti. Ez a magzat méhen belüli, átmeneti vagy állandósult oxigénhiányát jelzi, amit észrevehetünk a már említett amnioszkópos vizsgálattal, vagy láthatjuk, ha a magzatburok akár spontán, akár művi úton megrepedt. Oka lehet például túlhordás (ilyenkor állandósul az oxigénhiány, a lepényszövet öregedéséből adódó csökkent működéséből ered), vagy a köldökzsinór átmeneti megszorulása (ilyenkor az oxigénhiány elmúlik, a stressztől ürített, a magzatvizet megfestő mekónium viszont egészen addig megmarad, ameddig a magzatvíz ki nem cserélődik). Mivel a magzatvizet megfestő mekónium oxigénhiányt jelent, akár átmeneti (hiszen bármikor megismétlődhet az azt kiváltó probléma), akár állandósult mekóniumról van is szó, törekedni kell arra, hogy a kisbaba minél előbb, kórházi körülmények között megszülessen. Ha a burok akkor reped meg, amikor a kisbaba megszületése már perceken belül várható, a szívhangok a vajúdás alatt is és a burok megrepedését követően is jók, akkor otthoni körülmények között is megszülethet a kisbaba. Ilyenkor, főleg, ha a magzatvízben darabokat is látunk, gondosan kell ügyelni arra, hogy a kisbaba orrjáratait és szájüregét még az első légvétel előtt leszívjuk. Erre azért van szükség, hogy a mekónium-darabok ne kerüljenek be a mélyebb légutakba, nehogy komolyabb betegséget okozzanak (mint pl. a mekónium aspirációs szindróma és a tüdőgyulladás).
Aki kíváncsi a mekóniumos magzatvíz színére, nézze meg blogunk Normális? Szülés? című cikkékben szereplő videót!
