HTML

KÖLDÖKZSINÓR

A szülés mélyen személyes ügy, megtagadhatatlan emberi jog. Ez a blog azért jött létre, hogy minél szélesebb tájékoztást nyújtson az otthonszülésről.

Tovább...

Nem hiszem el, hogy komolyan gondolja

2010.06.12. 14:18 :: koldokzsinor

http://w.blog.hu/2010/06/11/apa_mosdik_anya_szul

nem hiszem el, hogy komolyan gondolja. Egyszerűen nem lehet valaki ennyire ostoba érveléseiben, nyilván csak provokálni akar, vagy pedig valamelyik vezető szülészmegmondóembernél bevágódni. Nem hiszem el, hogy ez az „olyan-hülye-vagy-mint-apád” típusú írás, mikor egyszerre sikerül két embert is meggyalázni, valóban egy magára valamit is adó gondolkodó ember sajátja.

Előételként a Jehova tanúiról szól, sikerül őket otrombán megbélyegezni, némi gyalázkodással ledebilezni, mintha mindenki, aki meghal, vagy meghalt egy eszméért, egy közösségért, netalán hazájáért, ostoba lenne. Ostoba az, aki meghal mondjuk egy másik nemzetért, vagy épp a rabszolgaság eltörléséért? Lehet velük nem egyetérteni, de vajon milyen pozitív hozadéka van annak, ha ledebilezzük őket? Persze az is igaz, hogy nem nagyon tudunk olyan esetről, amikor tényleg meghalt volna a vérátömlesztés megtagadása miatt Jehova tanúja, vagy gyermeke. Ha Tóta csak kicsit is utánanézett volna, tudhatná, hogy például kis országunkban nem utasíthatja vissza gyermeke életmentő beavatkozást egy szülő. Sebaj, a tények nem számítanak.

Tóta Gyalázkodó Urat nem zavarja, hogy a civilizált országokban gyakorlatilag mindenütt elfogadott gyakorlat az otthonszülés, s talán nem hibbantak meg szisztematikusan a törvényhozók, igazságszolgáltatók mint Jackson, ama őrült pillanatában. Ezerszer leírtuk/elmondtuk, hogy gyakorlatilag minden, ismétlem minden valamire való tudományos kutatás arra jutott, hogy az otthonszülés (tervezetten, alacsonykockázatú várandós nők esetében, szaksegítséggel) nemcsak hogy ugyanolyan biztonságos mind a várandós nők, mind az újszülöttek számára, hanem lényegesen kevesebb kellemetlen, sőt estenként káros beavatkozással jár a mama s babája számára. Annak a babának, ki ugyan még talán kevésbé élesen lát, de annál tisztábban érez. (Érdemes például a kötődésről szóló pszichológia szakirodalmat is tanulmányozni ebben a kérdésben fröcsögés helyett!!)
Lehet, hogy mindez ellentmond első ösztönös gondolatunknak, hiszen a szülész társadalom egy meghatározó része (tisztelet a sok-sok kivételnek!!!!) sikeresen traktálja bele agyunkba, hogy bármikor-felléphet-előre-nem-látható-komplikáció, s így tovább, csak azt felejtik el hozzátenni, hogy ezen komplikációkat sok esetben a felesleges kórházi beavatkozások okozzák a nemzetközi szakirodalom szerint. S hogy a szülések alaphelyzetben, azaz az esetek mintegy 90 százalékában előre nagy valószínűséggel megjósolhatóan teljesen normálisan történhetnének, ha nem akarnának mindig beleavatkozni az egészséges folyamatba. (Akit a megjósolható szó zavar, az gondoljon arra, hogy a medicinában is szinte minden folyamatot előre csak valamilyen egynél kisebb valószínűséggel tudunk előre megbecsülni!!)
Nyilván Tóta urat is befolyásolja kis országunk sok esetben minősíthetetlen sajtója a kérdésben (tisztelet itt is a kisszámú kivételnek!!!!), hogy minden magyarországi otthonszüléses komplikációról címlapon, főműsoridőben hallhatunk többnyire hamis tényeket, a kórháziakról meg csak elvétve. Így aztán természetesen torzul az témában nem járatos ember érzékelése. Ki tudja például, hogy a legutóbb nagy nyilvánosságot kapó, s a sajtó szerint életveszélyes állapotban kórházban szállított csecsemő egyrészt egészségesen otthonában növekedik immár, másrészt a kórházi diagnózis szerint korábban fel nem ismerhető, s nem a szüléssel kapcsolatos betegség miatt kellett csúcskórházba szállítani, ami azt jelenti, hogy ha egy mezei kórházi osztályon született volna, ahol történetesen nincs neonatológiai intenziv osztály (sok ilyen van kis országunkban) akkor is át kellett volna szállítani egy másik kórházba, s akkor is alapvetően ugyanolyan ellátásban részesíthették volna a mezei kórházban, mint amilyenben az otthonszülésnél segédkező szakemberek részesítették addig, amíg a csecsemőmentőszolgálat megérkezik. Igen, a kórházból is mentővel szállították volna el a kisbabát!
De ne hagyjuk magunkat a tényektől megzavarni. Egy magyar nemes, mint tudjuk, nem olvas, nem gondolkodik. Inkább hallgassunk előítéleteinkre, címkézzünk, gyalázkodjunk.
Tudatosan, vagy hanyagságból butaságokat írni felelőtlen, önző magatartás, mert lehet, hogy ez egy újságírónak jólesik, de az újságírás (is) felelősséggel jár, s jó lenne a megszokott pókhálók nézegetése közben elmélkedni arról, hogyan lehetne gyalázkodás helyett előremozdítani közös dolgainkat. Például olyan cikkeket írva, amelyekben tényekre hagyatkozva tisztázzuk az otthonszülés körül kialakult zűrzavart, előítélethalmazt. Vagy olyat, amiben a nagyon sok szempontból javítandó kórházi szülészeti ellátás lehetőségeiről elmélkedünk.


Szebik Imre
orvos-bioetikus

 

 

komment

Címkék: blog cikk otthonszülés közvélemény az ügy szebik imre

süti beállítások módosítása